A tűzesetek 99% emberi tevékenység eredménye, a tűzgyújtási szabályok ismeretének hiánya, illetve a tűzvédelmi szabályok szándékosan történő figyelmen kívül hagyása. A szabadtéri tüzek kialakulását a legtöbb esetben az emberi hanyagság, gondatlanság eredményezi. Nem csak a jogszabályok megszegésével és a szándékos égetéssel idézhetünk elő tüzet, hanem egy apró figyelmetlenség is tragédiához vezethet. Egy rossz helyen eldobott gyufa, egy el nem oltott cigarettacsikk rengeteg kárt okozhat a természetben, de hasonlóan veszélyes lehet az is, ha a hulladékokat nem a kijelölt helyre dobjuk el. Az erdőkben és az egyéb vegetációban keletkező tüzek oka az esetek túlnyomó többségében az emberi tevékenységre vezethető vissza, így a tüzek megelőzéséhez szinte kizárólagosan a megfelelő magatartási szabályok betartására van szűkség. A hatékony megelőzést szolgálják a gazdálkodók számára előírt tűzvédelmi tervek készítése, amely a létesítményekre kötelezően előírt „Tűzvédelmi Szabályzat”-hoz hasonlóan tartalmazza a tűzvédelmi szabályokat. Ugyanakkor szintén a megelőzés érdekében van szűkség a tűzesetek szabad területen történő bekövetkezésének nagyobb kockázata esetén tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély) kihirdetésére.
Fokozott tűzveszély időszakában (korábbi megnevezés szerint: „tűzgyújtási tilalom” idején) tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban és az ezek 200 méteres körzetén belül lévő külterületi ingatlanokon. Ide értendők a felsorolt területeken található tűzrakó helyek, a vasút és közút menti fásítások, de tilos a parlag- és gazégetés is.
Tűzvédelem az aratás idején
A nyári időszakban tűzvédelmi szempontból a legveszélyesebb munkafolyamat a szemes termény betakarítása és a terményszárítás. Az Orosházi Katasztrófavédelmi Kirendeltség az illetékességi területén évről évre felveszi a kapcsolatot az érintettekkel és hangsúlyozza, milyen fontos a betakarítási munkálatokban résztvevő erőgépek előzetes műszaki ellenőrzése, az aratásra, illetve a tarló és a növényi hulladék égetésére vonatkozó szabályok ismerete és betartása. A tűzesetek megelőzése érdekében a Kirendeltség szakemberei a munkák megkezdése előtt több alkalommal is tűzbiztonsági konzultációkat tartanak a gazdálkodók részére. A konzultációkon többek között szó esik a betakarítással kapcsolatos tűzesetek tapasztalatairól, valamint a jogszabályi változásokról. Felhívják a gazdálkodók figyelmét, a tűzvédelmi előírások folyamatos betartására és a tűzesetek megelőzésére, tekintettel a tűzesetek során keletkező magas kárértékre.
Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani. A lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi, valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos. Amennyiben egyéb jogszabály lehetőséget ad rá, a terület tulajdonosa, használója az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez írásban történt bejelentését követően - az engedélyező hatóság határozatának mellékelésével - irányított égetést végezhet. Az írásbeli bejelentést legkésőbb az égetés tervezett megkezdése előtt kell benyújtani az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez. A bejelentésnek legalább tartalmaznia kell az irányított égetés végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét, a helyszínen tartózkodó felelős személy nevét, elérhetőségét.
Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani, a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.
Tarló, nád, növényi maradvány, valamint gyepek égetése tilos, kivéve, ha erre növény-egészségügyi okokból van szükség.
Jogszabály által engedélyezett égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:
• A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos.
• Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel, a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos!
• A tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, vagy tárcsázni, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani.
• A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással vagy tárcsázással biztosítani.
• Tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni.
• A tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével vagy tárcsával a helyszínen készenlétben kell tartani.
Tűzoltás, beavatkozás szempontjából milyen jellemzői vannak a szabadtéri, tarló tüzeknek:
• A mezőgazdasági jellegű tűzesetek jellemzően nehezen megközelíthetők.
• Vonulási időt, ezzel a keletkezett kár mértékét nagyban befolyásolhatja a vonulási távolság és az út minősége.
• Oltóvíz helyszínre juttatása bizonyos esetekben nem lehetséges.
• Kézi szerszámokkal a tűz oltása nem mindig kivitelezhető.
• A tarlón alkalmazott gépjárművek általában igen nagy értékűek.
A mezőgazdasági tüzek megelőzése érdekében az alábbiakat érdemes szem előtt tartani:
• A munka megkezdése előtt ellenőrizni kell a kipufogórendszert, mert a sérült illesztéseknél, lyukaknál kiáramló forró kipufogógáz meggyújthatja a növényzetet. A gabonatáblán lévő munkagépek kipufogóira szikrafogót kell tenni.
• Az üzemanyag-ellátó- és olajtovábbító rendszereket is ellenőrizni kell, mert a kiszabadult kenőanyag vagy üzemanyag könnyen tüzet okozhat.
• A munkagépek elektromos vezetékeinek szigetelését, rögzítettségét, az akkumulátor szigetelését érdemes használat előtt ellenőrizni.
• A mezőgazdasági munkagépek forgó, súrlódó alkatrészeit pontosan kell beállítani, ezeket rendszeresen kell olajozni, zsírozni, mert ha ezek felforrósodnak, meggyújthatják a munka közben rárakódott növényi törmeléket és akár az egész gabonatáblát.
• A kombájnoknak földelő lánccal kell rendelkeznie.
• A munkagépet meg kell tisztítani a rárakódott olajsártól, növényektől, hogy azok ne gyulladhassanak meg.
• A betakarítást és a termények szállítását végző munkagépekre, járművekre is kell hordozható tűzoltó készülék.
• Gabonatáblán, annak közvetlen közelében tilos dohányozni, beleértve a munkagépek vezetőfülkéjét is. Amennyiben a mezőgazdasági munkagép használata során rendellenességet tapasztalnak, éghető anyagtól mentes területre kell menni, a gépet a további használat előtt át kell vizsgálni és a hibát meg kell szüntetni.
Bajkán György Zoltán tűzoltó alezredes
tűzoltósági tanácsos
kirendeltség-vezető
